2013. július 6-án szép számmal gyűltek egybe miskolci hívők, valamint Budapestről és más városokból érkező zarándokok a Deák téri Szentháromság ortodox templomba, ahol az Istenszülő csodatévő Ahtirkai ikonját őrzik, hogy részt vegyenek az ünnepre meghirdetett főpapi szent liturgián.
Az ünnepi istentiszteletet Márk, huszti és nagyszőllősi érsek atya tartotta. A főpappal együtt szolgáltak a Kárpátaljáról az ünnepre érkező vendégpapok, prot. Ioann Sandra, az egyházmegye sajtótitkára és Georgij Petrovci protodiakónus, azonkívül a hazai Magyar Ortodox Egyházmegye papjai, prot. Imrényi Tibor, Krank József, Tatárka Kirill, megbízott miskolci parochus, Sipos Barnabás, valamint két diakónus, Szegedi Szabolcs István és Szvjatoszlav Bulah.
A szent liturgia ún. „amvon-mögötti” imája után Márk érsek atya és a vele szolgáló papság a Szűzanya csodatévő ikonja elé vonult, hogy egyházi szláv majd magyar nyelven Krisztus Urunk Anyjának közbenjárását kérje a jelenlévő hívőkért, az egyházközségért, minden bánkódó, szenvedő vagy kísértésben lévő keresztény lélekért és az Egyház oltalmáért.
Az ünnepi liturgia végén Tatárka Kirill pap, megbízott parochus köszöntötte a papság és a hívők nevében a vendég főpapot. Háláját fejezte ki, hogy eljött az Ahtirkai Istenszülő ünnepére a Szűzanyát mindig nagy szeretettel körülvevő, istenfélő miskolciak közé, és azért, hogy készséggel, örömmel és szeretettel jön szolgálni hazánkba. Kérte, forduljon tanítással és buzdítással az egybegyűlt hívőkhöz. Az érsek atya az Ahtirkai ikonra mutatott, amelyen az Istenszülő látható Krisztus Urunk keresztje előtt, majd ezeket mondta:
A Szűzanya, akkor is, ha emberileg nagy fájdalom járta át a szívét, teljesen egy volt Fiának keresztáldozatával, amellyel megváltást szerzett az emberiségnek a bűn és a halál rabságából. Ő volt az, aki méhében hordozta a Megváltót, és Ő adta a világnak. Mindnyájunk Anyja lett, mivel János evangélista elbeszéli, hogy az Úr először a szeretett tanítványra mutatott, és így szólt: „Asszony, íme, a te fiad”, majd szent Anyjára, és ezt mondta János apostolnak: „Íme, a te Anyád.” Ezzel mindnyájunk mennyei Anyja lett, aki soha sem hagy cserben bennünket, ha teljes hittel és szívvel fordulunk hozzá.
Az ünnep után Kirill atya és az egyházközség tagjai szeretetvendégségen látták vendégül a közelről és távolabbról érkezett testvéreket a templomkertben.
